English versionRussian version
A kortalan egészségért és életminőségért
kardiologia.jpgkardiologia-terhelesesEKG.jpg

Kardiológia
- szívbetegség kivizsgálása és terápiája

  • szív- és érrendszeri rizikófaktorok felmérése
  • magasvérnyomás betegség (hypertonia) diagnosztikája és kezelése
  • érelmeszesedés (atherosclerosis) diagnosztikája és kezelése
  • koszorúér betegség (ISZB) diagnosztikája és kezelése
  • szívbillentyű betegségek (vitiumok) diagnosztikája és kezelése
  • szívelégtelenség diagnosztikája és kezelése

Szív- és érrendszer betegségek

  • Szívbetegség, cukorbetegség és zsíranyagcsere zavarok együttesen.
  • Szívbetegség, cukorbetegség és zsíranyagcsere zavarok, pajzsmirigy betegség együttesen.
  • Szívbetegség, cukorbetegség és zsíranyagcsere zavarok, illetve ezek gyógyszeres kezelése miatt kialakult potenciazavar kezelése.
  • Szívbetegség, cukorbetegség és zsíranyagcsere zavarok együttesen a menopausában (női klimaxban).

Kardiológia
- szívbetegségek

A szívbetegségek világszerte vezető halálok. Szívbetegséghez vezető rizikófaktorok a magasvérnyomás betegség, cukorbetegség, anyagcsere-és hormonzavarok, krónikus légúti betegségek, elektrolit hiány, a dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód, stressz, egyes gyógyszerek tartós használata.

A szívbetegségek vezető tünetei: szegycsont mögötti vagy szívtáji mellkasi fájdalom, amely sugározhat a nyakba, karba, vállba, a fizikai terhelésre vagy nyugalomban jelentkező légszomj, szapora légzés, kékes bőrárnyalat, az ajkak vagy a körmök kékes-vörös elszíneződése, szabályos gyors, vagy szabálytalan szívdobogás-érzés, lábak dagadása, gyakori éjszakai vizelés, fáradékonyság, csökkent állóképesség.

A tünetek hátterében a szívbetegség különböző fajtája állhat: szívkoszorúér-betegség, szívinfarktus, szívbillentyű-betegség, szívizom-betegség, szívizom-gyulladás, szívburokgyulladás, szívritmuszavarok, szívelégtelenség.

Koszorúér-betegség (Angina pectoris)

A koszorúér-betegség a szívet ellátó erek meszesedése, amely által az erek rugalmatlannál válnak, átmérőjük beszűkül, ezért nem tudja a szívizmot ellátni megfelelő mennyiségű oxigén dús vérrel. A koszorúér-betegségben jelentkező mellkasi fájdalom akkor érezhető, amikor a szívizom oxigénszükségletét az érelmeszesedés vagy érgörcs következtében beszűkült koszorúér nem képes ellátni.

Tünetei: változó intenzitású mellkasi fájdalom, amely jelentkezhet terhelésre, de nyugalomban is, spontán, vagy értágító gyógyszer hatására szűnhet.

Szívizominfarktus ( Infarctus myocardii acuta)

A szívinfarktus a szívkoszorúerek előrehaladott szűkülete és/vagy érgörcs miatt hirtelen kialakuló koszorúér-elzáródás, amely a szívizom elhalásához vezethet. Súlyos, azonnali orvosi ellátást igénylő állapot.

Tünetei: Hirtelen jelentkező erős, a bal karba, nyakba vagy hasba sugárzó fájdalom, hányinger vagy hányás, hideg, nyirkos tapintású bőr, halálfélelem. A szívinfarktushoz általában vérnyomásesés, szívritmuszavar, illetve egyéb életet veszélyeztető szövődmény is társul, de megjelenhet egy rövid ideig tartó, nem intenzív mellkasi fájdalomként, múló rosszullétként is.

Szerzett szívbillentyű-betegségek (Vitiumok)

A szerzett szívbillentyűhibák a szívbillentyűk szűkületét, vagy elégtelen záródását jelentik. Kialakulások leggyakoribb oka a szívbillentyűk rheumás gyulladása. Eleinte nem okoznak tünetet, esetleg a szív felett hallható zörej hívja fel a figyelmet a lehetséges szívbillentyű betegségre. A későbbiekben a szívüregekben kialakuló nyomásváltozások mértéke határozza meg a tünetek megjelenését.

Tünetek: szapora szívdobogás érzése, fulladás, csökkent fizikai terhelhetőség, szédülés, ájulás, köhögés, fáradékonyság, vérnyomás ingadozás, éjszakai vizelés.

Szívizom-betegség (Cardiomyopathia)

A szívizom-betegség a szív pumpafunkcióját érintő funkciózavar, amely a szív falának megvastagodásával (hypertrophiás), a szívüregek tágulatával (dilatatív,), vagy beszűkülésével (restrictív) járó kórkép. Tünetei általában fokozatosan jelennek meg, de lehet az első tünet a hirtelen szívhalál is.

Tünetek: légszomj, csökkent fizikai terhelhetőség, fáradékonyság, vérnyomás ingadozása, lábdagadás, éjszakai vizelés, köhögés fekvő helyzetben.

Szívizomgyulladás (Myocarditis)

Szívizom gyulladást okozhatnak vírusok, gombák, baktériumok. A betegség gyakran enyhe lefolyású, atípusos tünetekkel zajlik, esetleg szapora szívdobogásérzés, kimerültség, fáradtság észlelhető. Súlyos formájában mellkasi fájdalom, szapora szívdobogás, légszomj, láz, nagyfokú kimerültségérzés jellemzi. Az elhúzódó, kezeletlen szívizomgyulladás szívelégtelenség kialakulását okozhatja.

Tünetei: szapora pulzus, léghszomj, csökkent fizikai terhelhetőség, kimerültség, hőemelkedés, láz.

Szívburokgyulladás (Pericarditis)

Szívburokgyulladás okozhatnak vírusok, baktériumok, gombák. Típusát tekintve lehet száraz, vagy a szívburok lemezei között folyadékot termelő nedves szívburokgyulladás.

Tünetek: mellkasi fájdalom, légszomj, általános gyengeség, hőemelkedés, láz.

Szívelégtelenség (Decompensatio cardialis)

A szívelégtelenség általában valamilyen krónikus szívbetegség, vagy más belszervi betegség következményeként alakul ki, de extrém fizikai terhelést követően hirtelen is kialakulhat. Akkor alakul ki, amikor a szív nem képes pumpafunkcióját ellátni és a szervezet keringését megfelelően biztosítani. Szívelégtelenséghez vezethet a szívizom bármilyen károsodása: a súlyos kezeletlen magas vérnyomás, a különböző szívizombetegségek, a szívbillentyűk rendellenességei, a szívburok krónikus megvastagodása, a koszorúerek érelmeszesedése, szívinfarktus következtében létrejövő nagy kiterjedésű szívizom elhalás, súlyos krónikus tüdőbetegség következtében létrejövő funkciózavar. Szívelégtelenséget okozhatnak egyéb betegségek is, pl. a cukorbetegség, a súlyos vérszegénység, a pajzsmirigy túlműködése vagy alulműködése, súlyos májbetegség, autoimmun betegségek is.

Tünetei: légszomj nemcsak fizikai terhelésre, de nyugalomban is, szapora pulzus, alacsony vérnyomás, lábak dagadása, csökkenő fizikai terhelhetőség, fáradékonyság, éjszakai vizelés. Étvágytalanság, hasi puffadás, hányinger, hasi fájdalom, köhögés is előfordulhat.

Szívritmuszavar (Arrhytmia)

A szívritmuszavarok kialakulásukat, megnyilvánulásukat és szövődményeiket tekintve nagyon különbözőek, az enyhébb szabálytalan szívverés-érzést okozó típustól a hirtelen szívleállást és hirtelen szívhalált okozó típusig. Kiváltó tényező lehet alap szívbetegség, nagyfokú vérnyomás ingadozás, elektrolit-zavar, kóros vércukor érték, lázas állapotok, toxikus hatások.

Tünetek: szabályos gyors, vagy szabályos lassú, szabálytalan gyors, vagy szabálytalan lassú szívverés, torokban „gombóc” érzése. Formájától függően általános tünetek is kísérhetik, úgy mint szédülés, elgyengülés érzése, verejtékezés, hányinger, szorongás.

Kardiológia kivizsgálás

Az idejében elvégzett, fájdalommentes kivizsgálással akár komoly bajok is megelőzhetőek, illetve idejében kezelhetőek.

Mellkasi fájdalom, légszomj, szabálytalan szívverés, lábdagadás, szédülés, fáradékonyság.

Ezeket a tüneteket hajlamosak vagyunk csupán a stressznek betudni, holott állhat mögötte komoly szívbetegség vagy szívelégtelenség is.

A kardiológia kivizsgálás szív- és érrendszeri rizikófaktorok felméréséből, szakorvosi vizsgálatból, nyugalmi és terheléses EKG-ból, a szív ultrahang vizsgálatából áll.
A nyugalmi és terheléses EKG a szív elektromos vezetési képességéről, a szívizom keringéséről, oxigénellátásáról ad tájékoztatást, kizárja vagy alátámasztja a rettegett szívizom infarktushoz vezető koszorúér szűkületet. A korai diagnózis és kezelés életmentő lehet! A szív ultrahang vizsgálata során teljes képet kapunk a szívről, amellyel a szívüregeket, az azokat határoló falakat, a billentyűket és a szívburkot vizsgáljuk.

A kardiológia kivizsgálás végén azonnal leletet kap, mely szakvéleményt, indokoltság esetén további vizsgálatokra és kezelésre vonatkozó javaslatot tartalmaz.

Copyright © 2011 Dr. Fábián Emília     Vissza a lap tetejére